A szektákról

"Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg! Minden rossztól óvakodjatok!"

(1 Tessz 5,21-22)

szekta - lat. secare = levágni, kiválni
szekta - lat. segni = követni, menni

A Keresztény Egyház titkársága, a Nem hívők titkársága, a Pápai Tanács a kultúráért helyzetjelentéséből (1986) megtudhatjuk: Kultuszoknak vagy szektáknak olyan csoportokat nevezünk, amelyek valamely nagy kultúra vallási közösségének tanaiból és gyakorlatából származtatják magukat, de azzal mégsem kívánnak azonosulni. Gyakran "egyháznak" nevezik magukat és szigorú szervezetet alkotnak. Az Egyház egy meghatározott vallási közösség: a keresztények, a Krisztus-hívők vallási közösségét jelenti. (pl. Scientology Egyház Ronald Hubbard, Tan Kapuja Buddhista Egyház)

Semmiképpen sem szekták a nagy kultúrák hagyományos vallásai, mint a hinduizmus, buddhizmus, az iszlám, a zsidóság. Nem szekták a nagy keresztény történelmi egyházak, pl. a keleti patriarchátusok, amelyek apostoli folytonosságot tudnak felmutatni. Nem szekták azok a történelmi egyházak sem, amelyeket a II. vatikáni zsinat "Lumen Gentium" kezdetű konstitúciója "egyházközösségek" megnevezéssel jelöl.

Meg kell különböztetni azokat a szektákat is, amelyek a keresztény egyházakkal szemben kifejezetten ellenségesek, vagy az emberi személyre és társadalomra nézve veszélyesek. Gyakran lélektani kényszert, paranormális hatásokat, olykor valóságos "agymosást" alkalmaznak, lélektanilag ártalmas bűntudatot és aggodalmakat váltanak ki, vagy kiszakítják tagjaikat a természetszerűen adódó közösségből (ezeket destruktív kultuszoknak nevezzük).

* MI KÜLÖNBÖZTETI MEG AZ EGYHÁZAT A SZEKTÁKTÓL ÉS MÁS ÚJ VALLÁSI KÖZÖSSÉGEKTŐL?

A gyakorlatban két ismérv segíthet ebben:

1. ÖKUMENIZMUS - A keresztény szeretet sürgeti, hogy egyeztessük össze az igazság keresését. Ennek értelmében bár hisszük és valljuk, hogy a katolikus egyház hirdeti és éli Krisztus tanításának teljességét, elismerjük, hogy a keresztség révén a Szentlélek más keresztény közösségekben is működik. Törekszünk tehát arra, hogy ezeket jobban megértsük, velük együtt keressük a teljes egységet, és ezért közösen imádkozunk.
Ez a nyílt ökumenizmus beállítottság hiányzik a szektáknál (pl. mormonok, Hit Gyülekezete).

2. A KERESZTÉNY TÖRTÉNELEMMEL SZEMBENI ÁLLÁSPONT - A szekták szerint a keresztény egyházak nem képviselik Jézus tanítását és ezért most nekik kell megalapítani az igazi krisztusi közösséget. A szekták teljesen vagy részlegesen mellőzik a keresztény hagyományt, múltat és ennek tanulmányozását.

* MIT KERESNEK AZ EMBEREK, MIT NYÚJTANAK A SZEKTÁK?

1. KÖZÖSSÉGET, valakihez tartozni, szeretni és szerettetni, párbeszédet folytatni. Továbbá a közösségben vigaszt, gondoskodást, bátorságot, menedéket, otthont keresnek. Ezek az igények ma elemi erővel törnek fel, mert a családok felbomlása gyakori, a nevelés és a szakmai gyakorlat formái is átalakulnak. A szekták egyéni érdekeik kielégítését és támogatását ígérik. Komolyan fáradoznak a bűnözők, a társadalmilag megbélyegzettek reszocializálásán.
2. VÁLASZOKAT KERESNEK, az élet értelmét akarják megtudni, de konkrét, és ma elfogadható fogalmazásban. A szekták szabványos, egyszerűsített feleleteket gyártanak, hagyományosan elfogadott igazságokat új formában tálalnak. Követőikben erősítik az erkölcsi felsőbbrendűség tudatát, az elittudatot. Önmaguk kimagasló értékeit igazolják mediális-paranormális hajlamaik kifejlesztésével, nyelveken való beszéddel, jövendöléssel.
3. KULTURÁLIS IDENTITÁSUKAT akarják visszanyerni. A harmadik világ országaiban a legtöbben úgy érzik, hogy el vannak vágva kulturális, szociális és vallási tradícióiktól. A szekták általában helyet adnak a begyökeresedett szokásoknak.
4. ELISMERÉST kíván az anonim tömegben élő személy. Érezni akarják, hogy személyiségük egyszeri, megismételhetetlen érték. Erre az igényre kevés helyet adnak a nagy plébániák, a szekták viszont esélyt adnak a tagoknak.
5. A TRANSZCENDENCIA MEGTAPASZTALÁSÁRA való éhség jelenléte kétségtelen a mi korunkban. A meditáció gyakorlatára az átéléshez gyakran technikai eszközökkel, háttérzenével, tánccal szerintük megfelelő atmoszférát teremtenek, belső növekedésre indítanak.
6. SZERETNÉNEK A JÖVŐRE NÉZVE VALAMI BIZONYOSSÁGOT LÁTNI - Titokzatosság veszi körül a jövőt. A világ ma aggódik, ellenségeskedés, konfliktusok, erőszak, rombolás napirenden van. A szekták új képet adnak az emberiségről, világról, új korszak beköszöntését ígérik.
7. A LELKI VEZETÉS IGÉNYE - Igen ritkán kapnak a családban megfelelő lelki irányítást, a szülőknek "nincs idejük" a gyermekeikkel való foglalkozásra, a plébánián nincs erre alkalmas személy. A szekták abszolút megfellebbezhetetlen tekintélyként fogadják el és tisztelik a "Mestert", a "Tanítót", a "Gurut".
8. ÖRVENDETESEN MUTATKOZIK EGYESEKNÉL AZ ÚJJÁALAKÍTÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL NEMES IGÉNYE - Nemcsak a jövőbe látni, hanem a jövőért cselekedni akarnak, tervezni, megvalósítani. A szekták meghatározott misszióval, tanúságtétellel bízzák meg tagjaikat. Ennek megfelelően a szekták erős, szinte magnetikus vonzást gyakorolnak, közvetlenül fordulnak az emberekhez: ismeretséget kötnek, az utcán szólítják le az embereket, lakásokat látogatnak, a tagokkal állandó, eleven kapcsolatot tartanak. Felhasználják a sajtót, a magánadókat. Módszereiknek megvannak az árnyoldalai is: beiskolázás, a lélektani beépítés, pszichikai kényszer, manipuláció. Beszédeik vagy beszélgetéseik előnye az, hogy a vallásilag és tudományosan tájékozatlanoknál, vagy kevésbé művelteknél igen gyermekes, naiv érvelés nem kíván tanulmányokat és ítélőképességet. A műveltek számára magasabb fokon adják elő mondanivalójukat, tudományos konferenciákat rendeznek, amelyen megjelennek jó nevű, ismert kutatók is.

* MIÉRT VAN ANNYI SZEKTA ÉS ÚJ VALLÁS?

Régen is tudtuk, hogy vannak buddhisták, hinduk, muzulmánok, csak távol voltak tőlünk. Ma a tömegtájékoztatási eszközök (TV, rádió, újság) révén a világ "egyetlen nagy falu" lett. Vendégmunkások, diákok, szakemberek ezrei költöznek egyik országból a másikba. Magukkal viszik vallási meggyőződésüket, sőt hirdetik is ezt. Kis közösségeik lehetnek eddig ismeretlen, új vallások képviselői, de lehetnek szekták is. Gondoljunk a sok Magyarországon tanuló középiskolásra, egyetemistára, áttelepültre napjainkban, vagy a 40 éves ateista nevelés lelki pusztítására - ez mind termékeny talaj az új és szektás vallások terjedésének.

Főként a magyar fiatalok sóvárognak Isten után (Benkő Antal S.J.: Igaz-e, hogy a szabadulást a szekták hozzák?, 1994), keresik életük célját, boldogságaikat. Gyakran ahhoz a prédikátorhoz csatlakoznak, akitől először hallottak a szeretetről, aki elsőnek ígért nekik lelki boldogságot, életcélt. S mit keresnek a mai fiatalok? Mindenekelőtt azt, hogy személyesen szeressék, elfogadják őket. Ugyanakkor a fiatal szabad akar lenni, alkotni akar. Saját maga akarja eldönteni életútját, ne mondja meg neki a társadalom, a szokás, hogy mi a jó és a helyes. Főként ne azok, akik hirdetik a már bevett társadalmi, vallási értékeket, de nem élnek ezek szerint. Sok fiatal számára döntő a "radikalitás": Nem akar szőrszálhasogatásokat, hanem határozott célt és világos utat. Ezt azután minden erővel meg is akarja valósítani, sőt a világot eszerint alakítani; ha szükséges, még más vélemények támadásával is. Szélsőséges példa erre a napjainkban újjáéledő nácizmus, idegengyűlölet, a vallási "fundamentalizmus".

Fontos szerepet tölthet be a vallások kialakulásánál a magával ragadó "karizmatikus" vezető egyéniség is, aki könnyen felkorbácsolhat lappangó igényeket is, megigézhet csalóka ígéreteivel. A történelem nem egy lelki egyensúlyban megbillent szektaalapítót ismer. 

Forrás:

 http://space.on.neobee.net/ppdk/szekta.htm

A szektavezérek hétparancsolata

"Az alábbi rész a „szektáknak” nevezett közösségek jellemzőit próbálja megragadni, melyek többsége erősen illik a szcientológiára, némelyike pedig kevésbé.

---

A. R. Pratkanis – E. Aronson: A rábeszélőgép Anthony Pratkanis a vásárlói viselkedés és a meggyőzési taktikák elismert szakértője. Pályáját a Carnegie-Mellon egyetemen kezdte. A Judas Priest zenekar elleni perben tőle kértek szakvéleményt a tudatküszöb alatti meggyőzés lehetőségéről, s erre alapozva nyert a védelem. Gyakran ír szaklapokba, sőt az egyiket (Attitude Structure and Function) szerkeszti is.
Elliot Aronson-t a világ leghíresebb és legsokoldalúbb szociálpszichológusának tartják. Az állami iskolákban végzett előítélet-kutatásaiért Gordon Allport-díjat kapott.

35. A szektavezérek hétparancsolata

1978 november 18-áig nem sok ember hallott Guayanáról, e csöppnyi latin-amerikai országról. Még kevesebben tudtak arról, hogy Jim Jones tiszteletes létrehozta a "hívők modell-közösségét" a guayanai dzsungelben. Ám az említett napon e közösség 914 tagja tömeges öngyilkosságot követett el. Jones ciánnal mérgezett gyümölcskoktélt osztott híveinek, arra szólítva fel őket, hogy igyák meg, mert a CIA hamarosan támadást intéz a közösség ellen, s helyesebb, ha forradalmi halált halnak. A felnőttek először a gyerekeiknek adtak az italból, aztán itták meg.
A szektatagok viselkedése titokzatos és rémisztő. A Sun Myunk Moon tagjai időről-időre tömeges esküvőt tartanak, a házastársakat Moon szektavezér és munkatársai jelölik ki - azelőtt sose találkoztak. Az Isten Gyermekeinek David Berg szektája tagjai mindenüket a gyülekezetnek adják, s a templom mögött százszám sorakoznak a kocsik, motorkerékpárok, kisteherautók: a tagok adományai. Az Armageddon Templom egyik híve leugrott egy fáról és halálra zúzta magát, mert azt hitte: annyira megtisztult, hogy már tud repülni. Más szektatagok kéz a kézben körbeülnek, s elektromos áramot vezetnek önmagukba, hogy lássák, meddig bírják, mert "minden anyag az istentől való".
Sokan úgy vélik a szektatagok "agymosásban" részesültek. Állítólag a kínai kommunisták alkalmazták e rémületesen hangzó beavatkozást az amerikai hadifoglyokon, a koreai háború idején. Azóta az "agymosás" szót a titokzatosság köde lengi be, a rejtélyes, egzotikus és ellenállhatatlan rábeszélő technikák jelzője lett. A tévé- és mozifilmekben az agymosás alanyait úgy ábrázolják, mint akik hipnotikus transzban vannak - ez tökéletesen félrevezető.
A szekták és mozgalmak - bármennyire rejtélyesnek tűnnek - kizárólag a könyvünkben leírt rábeszélő technikákat alkalmazzák, méghozzá szokatlan rendszerességgel és alapossággal. Pusztán azért, mert a végeredmény néha drámai és bizarr, a szekták eszközeit nem érdemes misztifikálni. Ha tehát az olvasó arra készül, hogy szektavezér legyen, hét bombabiztos taktikát ajánlunk föl neki.
1. 'Teremts sajátos társadalmi valóságot.' A szektateremtés első lépése az, hogy elvágjuk a kívülről érkező információk útjait, s megteremtjük a szekta saját társadalom- és világképét. A szekta székhelye legyen eldugott helyen, egy oregoni farmon, egy guayanai őserdőben, egy külvárosi házban. A tagok postáját cenzúrázni kell. A nem tag rokonok ne jöhessenek látogatóba. A "hívők" és a többi ember között szigorú határvonal húzandó, méghozzá lehetőleg fizikailag is, és szellemileg pedig minden kívülállót "sátáninak" kell tekinteni.
A szekta nézőpontjából megteremtett világkép eligazítja a hívőket az élet eseményeinek megítélésében. Jim Jones például azt tanította a híveinek, hogy a nukleáris háború minden pillanatban kitörhet, s az országban tombol a rasszizmus. E borzasztó világban csak úgy élhet az ember, ha minden pillanatban készen áll a halálra. Öngyilkossági gyakorlatokat tartottak. Moon az Isteni Alapelvről prédikált nyájának, eszerint az isteni kegyelem csak bűnbánattal, áldozatokkal és az új messiás ( Moon ) imádatával érhető el. David Berg, akit a hívei Mózesnek neveznek, számozott levelekben írta le a szekta ideológiáját és világképét, kifejtvén például, hogy a tagok a törvény fölött állnak, semmi akadálya tehát, hogy lopjanak és hazudjanak a templom érdekében - a világ amúgy is rothadt; mellesleg a Berggel folytatott nemi élet is üdvözítő.
Ha egy pillanatra elfogadod a szekta hiedelmeit, érezheted, milyen hatalmas kényszerítő erővel rendelkeznek. A szektatag számára értelmetlen világ először akkor tűnik logikusnak, amikor a mozgalom álláspontját magáévá teszi.
Segíti a szekta világképének kialakulását a saját nyelv és zsargon alkalmazása is. A Divine Light Mission tagjai egymást "satsang"-nak és "darshan"-nak nevezik. Moon az elkárhozottakat ( a kívülállókat ) "égi eltévelyedett"-nek hívja. A szcientológia hívői szerint a lélek ( "thetan" ) különböző életek során különböző eltévelyedésekbe ( "engram"-okba ) keveredik. Egy jól szövegezett "szótár" kliséi ( "polgári mentalitás"; Krishna öntudat"; "Isten nevében", stb. ) segítenek a dolgok pozitív és negatív címkézésében, s eltompítják a kritikus gondolkodást. Van még egy ismert szabály, melyet érdemes betartani a világkép kialakításakor: 'ismétlés a tudás anyja', s a kitalálást valósággá változtatja.
2. 'Képezz vakcsoportot.' A vakcsoport technika révén elkülönítheted a szekta tagjait és a kívülállókat, arra emlékeztetve híveidet: "Ha kiválasztott akarsz lenni, tégy úgy, mint egy kiválasztott. Aki nem tartozik közénk, az bűnös és kárhozott." Love Israel, az Armageddon Templomának feje, azt tanítja híveinek, hogy ő a "király", "Isten és a hívek összekötője". Őrá kell hallgatniok: "Ne a te kis szellemedet használd, hanem a nagy közös családi szellemünket. Mi vagyunk a te agyad." Love Israel pontosan érti a vakcsoport-technikát, mely a társadalmi azonosság tudatát teremti meg. Aki a szektához csatlakozik, az kiszakad a régi világból, s elfogadja az új azonosságot. Akár új nevet is választhat: a Philadelphiában székelő MOVE mozgalom valamennyi tagja az Afrika vezetéknevet vette föl; az Armageddon Templomának hívei egyöntetűen Israelnek nevezik magukat. Az Isten Gyermekei bibliai neveket használnak, s az új csatlakozóknak meg kell tanulniuk három sort a Bibliából, így erősítvén összetartozásuk tudatát. A Hare Krishna vallói narancsszínű viselettel és sajátos diétával különülnek el. Moon követőinek nincs saját ruhájuk, hanem mindenki hordja mindenkiét, a szennyeset beadják a közösbe s onnét kapnak tisztát. Az új nevek, a ruha, a szokások, a külső jegyek mind az alapkérdést szolgálják: mit jelent a csoport-tagság? - az "újszülöttség", ahogyan a Divine Light Moon Mission hívja. A kiválasztottság a tagság velejárója, következésképp folytatnod kell az azonosulást új életeddel - vagyis az engedelmeskedést.
A vakcsoport-technikával együtt jár a gyűlöletesek csoportjának kijelölése ( a kívülállókból ). Isten Gyermekei a szüleiket gyűlölik. Az egyik számozott levél szerint nem a szülők az igazi család, hanem 'mi', a szekta. A koreai háborúban az amerikai hadifoglyoknak kínai "agymosóik" azt tanították, hogy a kapitalista rendszer korrupt. Moon szerint csak az ő hívei fognak föltámadni. Armageddon Templomában úgy tudják: a világ "elátkozott". A "rosszak" csapatának létrehozásával két cél érhető el: A szektatagokban erősödik a jó érzés ( "Örülök, hogy nem vagyok olyan, mint azok" ), s nő a félelem, nehogy eltávolítsál a csoportból ( " és nem is akarok olyanná válni" ).
Ha a vakcsoport-technikát megfelelően alkalmazzák, könnyű elhitetni a tagokkal, hogy a boldogság egyetlen útja a szektán belül van, s viszonylag egyszerű a külvilágot félelmetes színben föltüntetni.
3. 'Teremts elkötelezettséget a disszonancia csökkentésével.' A szekták a tagok engedelmessége érdekében a növekvő elkötelezettség spirálját hozzák létre. Először kis kéréseket kell teljesíteni, majd egyre nagyobbakat. Ezen a lépcsősoron jutottak el Jim Jones hívei a tömeges öngyilkosságig. Jim Jones hatásos szónok és prédikátor. Első lépésként könnyen rávette híveit az adakozásra. Később nagyobb áldozatokat kért a templom javára. Arra is fölszólította híveit, hogy lojalitásukat újra és újra bizonyítsák, írjanak alá például üres "bűnbevalló blankettákat", és ismerjék be homoszexualitással vagy szexuális aberrációkkal kapcsolatos gondolataikat. "Ha tényleg a templom hívei vagytok, mindenre legyetek hajlandóak annak kedvéért." Jones eladatta velük a házaikat, s a pénzt föl kellett ajánlaniuk a templom számára. Nemsokkal ezután a szektatagok egy része fölégetett minden hidat, s hátrahagyva barátaikat és rokonaikat, új életet kezdtek Guayanában. Nemcsak keményen dolgoztak ott, hanem az ellenvélemény lehetőségét is föladták, hiszen csupa hívő körében éltek. A következő fokozat: Jones erőszakoskodott több férjes asszonnyal, akik kelletlenül, de engedelmeskedtek, és a szektavezér elvállalta gyermekeik atyaságát. Végül - utolsó előtti lépcsőként - színlelt öngyilkosságokra kényszerítette a híveit. Egyik lépés sem volt nagy ugrás.
Mint láttuk, a kezdeti elkötelezettség folytán kellemetlen érzés volna a későbbi - komolyabb - kérés visszautasítása. Az első lépések ésszerűségét igazolandó, az ember egyre többre és többre hajlandó. Önbecsülésünk fönntartása és a disszonancia csökkentése érdekében az ésszerűsítés csapdája komoly rábeszélő erőként lép működésbe. E csapdát másként is fölhasználják a szekták céljaira. A bűntudatod csökkenthető, ha mindenedet fölajánlod a templomnak. Ha a szektavezér akaratod ellenére szexuális szolgáltatásokra kényszerít, megkönnyebbülhetsz a gondolattól: erre az önfeláldozásra a szektának szüksége volt. A kívülállók (például a szülők) iránti kegyetlenség kellemetlen érzése csökkenthető, ha elhiszed, hogy még nagyobb kegyetlenségre volna szükség. Ha mindened a szektának adod, fontos, hogy áldozatod nemességét átéld - különben ostobaságnak érzed, amit tettél. Ne feledjük: akik ilyesmit cselekszenek, mindig magyarázattal tartoznak a külvilágnak, ezért olyan fontos számukra az önigazolás. Mindez az ésszerűsítést magasabb sebességfokozatba kapcsolja.
4. 'A vezető hitelességének és vonzóságának megteremtése.' A legtöbb szekta kialakítja a maga mítoszait, elsősorban a szektavezérről szóló históriákat, melyek szájról-szájra járnak. Moon születését (melyre az észak-koreai Pyung-bukban került sor) például a szektabéli krónikások Jézuséhoz hasonlítják - mindketten éjjel jöttek a világra, kicsi és ismeretlen falvakban, s egy-egy új korszak kezdődött. Amikor Moon 16 éves lett, megjelent neki Jézus, és azt mondta: "Te leszel az emberiség megmentője, mint Krisztus második megtestesítője." A Divine Light szekta úgy tartja, a vezér, Maharaj Ji, már gyerekkorában is szellemi vezető és tanító volt, így lett egy indiai szent család feje. "Kicsoda a Guru Maharaj Ji?" - kérdezi a szekta "katekizmusa", s meg is felel rá: "Az Isten." Az Isten Gyermekeinek vezére, David Berg már az anyaméhben Mózesnek, Jeremiásnak, Dánielnek és 'Dávidnak' készült, s az ő ereje "oly végtelen, hogy elég kimondanod a nevét, a sátán máris fővesztve menekül. Nincs oly erő a Földön, mely dacolhatna ővele." Tehet az épeszű ember mást, mint hogy engedelmeskedjék neki? Éppen erre szolgálnak a mítoszok.
5. 'Küldd híveidet hittéríteni.' A kívülállók térítésével új tagokat szervezhetünk be. De talán ennél is fontosabb, hogy mások rábeszélése során a tagok meggyőződése (ön-rábeszélése) tovább erősödik, hiszen a szektához tartozásuk előnyeit újra meg újra el kell mondaniuk. A hittérítés során a tagok támadásokat és sértéseket is hallhatnak a szektával kapcsolatban. Védelmezvén a saját álláspontjukat, megtanulják, hogyan cáfolják meg a legkülönbözőbb ellenérveket, vagyis beoltják magukat az ellenvélemény-képződés ellen.
6. 'Tereld el a szektatagok "nem kívánatos" gondolatait.' A szekták alapelveinek többségét nehéz komolyan venni - de nem olyan nehéz elfogadni. A szekta tagjai - különösen az újdondász - valószínűleg megkérdőjelezi egyiket-másikat, például azt, hogy érdemes-e napi tizenhat órát dolgoznia, továbbá új sportkocsijáról és minden egyéb értékéről lemondania a szektavezér javára? Ismerjük már a mondást: "Ha nincs mit mondanod, énekeld el!" Hogyan másképp? Legjobban így terelheti el a szektavezér a figyelmet, s akadályozhatja az alapelvek megkérdőjelezését. Az Isten Gyermekei kombinálják a taktikákat. Először is, sosem hagyják magára az újonnan beszervezettet, nehogy elgondolkodjék, a "tréner" mindenüvé követi, még a vécére is, miközben megafonokból állandóan bibliai sorok és a számozott levelek harsognak. Az új tag nem ehet, nem ihat, nem alhat; éhesen, szomjasan, fáradtan nehéz gondolkozni. Ted Patrick, aki nagy sikereket ért el különböző szektatagok "átprogramozásában", kipróbálta és leírta, hogy milyen:

Eleinte majd megőrülsz egy kis csöndért - legalább öt percnyi nyugalomért és magányért. Aztán az érzékeid eltompulnak, hozzászoksz a folyamatos zajhoz. Ahogyan fáradsz, egyre kevésbé fogod föl, hogy mit mondanak. Már nem hallasz önálló szavakat, csak értelmetlen zagyvaságot. Azt hiszem, a "programozás" akkor kezd hatásossá válni, amikor a tudatos elme abbahagyja a működést a fáradtságtól, s a propaganda akadálytalanul hatolhat be a tudatalattidba.

Vannak más lehetőségek is a szektával kapcsolatos ellenérvek elfojtására. Az éneklés és a kántálás szintúgy megakadályozza, hogy azoknak szövegén túl bármi másra gondoljunk. Az olyasfajta meditációk, amilyenekre a Divine Light Mission kéri újdonsült tagjait - órákig próbálják elképzelni a fényt, a zenét, az ízeket, a létezés ősi vibrációit -, lekötik az elmét, s így nem töprenghet földi gondokon. A szüntelen tevékenység (hittérítés, főzés, takarítás) tovább korlátozza a személyes reakciókat és az alapos mérlegelést. Amint az új tag elfogadja a szekta ideológiáját, a feladat az, hogy a jövőben se tegye mérlegre a szektához tartozás előnyeit. Ez elérhető úgy is, ha kijelentjük, hogy a nem kívánatos gondolatok a sátántól származnak. Ha például egy tag kétségbevonja a vezető valamelyik döntését, akkor ő nyilvánvalóan Isten ellen való, vagy egyenest a sátán küldöttje, s megbüntetendő. A Hare Krishna híveinek hideg vízben kell zuhanyozniuk, naponta többször, hogy gondolataik elterelődjenek a szexről. Igy a hívők lényegében önmaguk cenzoraivá lesznek. Ha ez nem elég, gorombább taktikák következnek. Jim Jones arra kötelezett egy nőt, hogy mások szeme láttára közösüljön valakivel, akit utált, büntetésül helytelen gondolataiért. A nézők is érthették az üzenetet: tartsd kordában a gondolataidat, vagy legalább tartsd meg őket magadnak.
7. 'Érd el, hogy a szektatagok egy fantomra összpontosítsanak.' A sikeres szektavezér mindig bedobja az ígéret földje képzetét, s egy jobb világot ígér a híveknek. Moon szektájának tagjai a "második megváltót" imádják, következésképp biztosított, hogy ha eljön az ideje, feltámadhatnak. Jim Jones San Francisco egyik szegény negyedének lakói számára a guayanai Jonestownt ajánlotta lakóhelyül, mert ott ugyan keményen kell dolgozniuk, de "kényelmesen élhetnek, lesz házuk, iskolájuk, úszhatnak, halászhatnak." Már a tizenkilencedik századi Oneida kommuna is azért küszködött, hogy fölépítse a mennyeket itt a földön. A Divine Light Mission hívői mindent elkövetnek, hogy meglássák a fényt meditációjuk során, s "újszülöttek" lehessenek - mindehhez csupán Maharaj Ji iránti odaadásra van szükség. A Hare Krishnások azt hiszik, éneklésük és kántálásuk megállíthatja az emberiség hanyatlását. L. Ron Hubbard szcientológiai szektájának tagjai a "tisztaság" állapotának eléréséért küzdenek, s ezért hajlandóak szcientológiai tanfolyamokat végezni, komoly tandíjért, s a legájtatosabbak akár havi 15000 dollárt is fizetnek.
Ha egy fantomra irányítjuk a csoport vigyázó szemét, könnyen biztosíthatjuk az elkötelezett munkavégzést a csoport érdekében, a hívők nem merik abbahagyni a szorgoskodást nehogy ők - vagy az emberiség tagjai - elveszítsék a fantom ígért díjat. Moon hívei átlagosan heti 67 órát dolgoznak a szektáért. Valószínűleg az új tagokat ez letöri, de a fantom biztosítja a reményt, erős motívumként, s értelmet ad a vállalt missziónak.

---

E taktikák bemutatásával nem az volt a célunk, hogy további szekták létrehozásához nyújtsunk segédkezet, hanem az, hogy az "agymosás" körüli hókusz-pókuszokat eloszlatva, valamelyest csökkentsük annak veszélyét. De van még egy tanulság. A szektavezérek ugyanazokat a módszereket használják, mint a hivatásos propagandisták, legföljebb rámenősebben és következetesebben. Ha a szekta helyébe képzeljük a családot, a templomot, az országot és a munkahelyet, rájöhetünk, hogy majd mindenütt többé-kevésbé szektavezérként viselkedik valaki."

Te mit gondolsz, vajon Jehova Tanúi Vezető Testületére  és tagjaira mennyire illenek rá az itt leírtak?

Forrás:

 http://www.szabadgondolkodas.hu/szciento/rabgep.htm

A szektás magatartás ismérvei

A szektás magatartás ismérvei (Zac Poonen)

"Zac Poonen
A szektás magatartás ismérvei 1.
(az „Új bort új tömlőkbe” című könyv 16. fejezete)

fordította Mihály Sándor (1)


1.) Jézus mellett egy ember
A szektás magatartás fő ismertetőjele, hogy a vezetőt (aki rendszerint a csoport alapítója is)
felmagasztalják, életét tökéletesnek, tanítását pedig Isten beszédével egyenértékűnek tartják.
A Szent Szellem a béreai zsidókat „nemes lelkűeknek” nevezte, mivel „naponként tudakozták
az írásokat”, hogy leellenőrizzék Pál tanításának igei voltát. Pál egy nagy apostol volt, de még
az ő tanításait is szükségesnek látták összevetni a Szentírással, hogy összhangban vannak-e
vele. (Csel 17:11) (2)
A Biblia szerint még ha próféták szólnak is a gyülekezetben, „a többiek ítéljék meg” (1Kor
14:29). (3) Mit kell a többieknek megítélni? Ugyanazt, mint a béreai hívőknek: vagyis azt, hogy
a próféták beszédei Isten Igéjén állnak-e vagy sem. A szektássággal szemben ez a
legbiztosabb védelmi módszer.
A szektás hívők viszont oly nagyra tartják vezetőjüket, hogy fenntartás nélkül elfogadnak tőle
mindent, amit tanít, és nem járnak utána, hogy az mennyire szilárd igei alapokon áll. Ők tehát
nem oly „nemes lelkűek”, mint a béreaiak.
Egy szektában az alapító halála után általában egyik utódja veszi át a vezetést, és aztán ő lesz
a csoport hivatalos vezetője. Minden szektatagtól elvárják, hogy az aktuális vezetőt a ma élő
Isten emberei között a legnagyobbnak tekintse. Ez a fajta hozzáállás vezet aztán a szektavezér
tekintélyének és tanításának való feltétel nélküli alárendelődéshez. A vezér a pápáéhoz
mérhető teljhatalommal bír minden híve fölött, az ő szava törvény.
Több szektában fokozatosan képzik a vezető fiát, ha van neki, hogy részt tudjon vállalni a
csoport vezetési feladataiból, a tagok pedig idővel ugyanúgy kezdik tisztelni a fiút, mint az
apját.

(1) A jobb érthetőség kedvéért lábjegyzetben a szerző által hivatkozott igehelyek is fel lettek tűntetve.
(2) Csel 17:11 Ezek pedig nemesebb lelkűek valának a thessalonikabelieknél, úgymint kik bevevék az igét teljes
készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-e ezek.
(3) 1Kor 14:29 A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg.


Zac Poonen
A szektás magatartás ismérvei
1-2.
(az „Új bort új tömlőkbe” című könyv 16. fejezete)

fordította Mihály Sándor


2.) A Biblia mellett egy másik könyv
A szektás magatartás második ismertetőjele, hogy a Biblia mellett van egy (rendszerint a
vezető által írt) könyv is, melyet a gyakorlati élet minden területére tévedhetetlennek tartanak,
akárcsak a Bibliát.
Lehet, hogy a szekták letagadják, hogy ilyen szintre emelik alapítójuk írását, de a könyvhöz
való hozzáállásuk elárulja, hogy a Bibliával egyenrangúnak tartják. Tetteik hangosabbak, mint
a szavaik.
Egy szekta alakulásának kezdeti időszakában még lehet, hogy nagy az őszinteség, valóságos
az Úr iránti odaszánás, néha maga az alapító is istenfélő, de aztán valamikor később általában
az történik, hogy a követők a vezető írásaiból és tanításaiból tömör tanrendszert állítanak
össze, és a Bibliával egyenértékű tekintéllyel ruházzák fel. Így válik az alapító személyes
véleménye Isten Szavává a hívei előtt.
Ahol az alapító személy istenfélő, ilyesmit soha nem fog megengedni, amíg él, de ha nem
Isten embere, akkor ő maga fog isteni tekintélyt követelni beszédeinek valamikor élete során.
Az alapító könyvét a szektatagok újra és újra elolvassák, sokan magukkal viszik utazáskor, sőt
még összejöveteleiken is olyan tekintéllyel idéznek belőle, mint a Bibliából. Ha a könyv egy
bibliai verset vagy egy tanítást egyféleképpen magyaráz, akkor azzal a verssel vagy tanítással
kapcsolatosan az az egyetlen lehetséges és a csoport minden tagjától elvárt értelmezés.
E könyv állandó olvasgatása a szektás hívőn olyan agymosást végez, hogy fokozatosan
elkezdi Isten Igéjét csak és kizárólag a könyvben leírtak szerint értelmezni. Így aztán az
elmekondicionálás miatt képtelen arra, hogy a Szentlélektől friss megvilágítást kapjon számos
bibliai rész olvasásánál is, mert valahányszor odaér, már előre eldönti, hogy az mit jelent. Így
válik örökre elmeprogramozottá, a Szentlélek számára elérhetetlenné.
Ez ugyanolyan, mint amit a római katolikus papok tanítanak híveiknek, hogy ti. a Bibliát
kizárólag a katolikus teológusok magyarázatai szerint kell értelmezni.
Egyáltalán nem ajánlatos a szekta tanainak vagy a vezető tanításainak a megkérdőjelezése.


Zac Poonen
A szektás magatartás ismérvei
(az „Új bort új tömlőkbe” című könyv 16. fejezete)

fordította Mihály Sándor


3.) Elzárkózás, belterjesség a kapcsolatokban
A szektás magatartás harmadik jellemzője a másoktól való elhatárolódás. A szektás
gondolkozású hívő úgy érzi, hogy a csoportján kívüli újjászületett hívőkkel való kapcsolatnak
szellemi szempontból alig van, vagy egyáltalán nincs értéke.
 Egy szekta ezért lebeszéli hívei minden más kereszténnyel való kapcsolattartásról, kivéve, ha annak az ő csoportjukhoz való térítés a célja. Egy ilyen szekta tagjai általában magukat tekintik az egyedüli igaz egyháznak, és úgy gondolják, hogy mindazok, akik Krisztus menyasszonyához tartoznak, végül majd csak megtalálják az utat hozzájuk. Ez tényleg elképesztő önteltség!
Ettől a másoktól elzárkózó, elhatárolódó magatartástól a szektás hívők elkerülhetetlenül
vallásos sznobbá és törvénykező farizeussá válnak. Az Isten Igéjéről vallott „kiválóbb
látásaik” miatt jön létre bennük a többi hívővel szembeni önhitt „mi” és „ők” viszony. E
szektás hívők többnyire egyáltalán nem veszik észre farizeusságukat, sőt önmagukat Jézus
igazán odaszánt és alázatos követőinek tartják! Ilyen hatalma van az emberi elmének az
öncsalásra! A szektán kívüliek azonban tisztán látják róluk, hogy milyen farizeusok.
Az igazi szentség Isten kegyelmének eredménye (ahogy ezt a Róma 6:14 egyértelművé
teszi), (1) és Isten csak az alázatosaknak adja az Ő kegyelmét (1Pt 5:5). (2) Tehát a valódi szentség
legfőbb jellemzője az alázat kell, hogy legyen. A szektásoknál nincs alázat, a náluk látszólag
meglévő „szentség” pusztán (emberi erőfeszítés általi) törvényből való igazság. Ez az oka
annak, hogy a legtöbb szektatag gyakran dicsekszik „szent életével” és „szent családjával”.
Ha „szentségük” Isten kegyelmének eredménye lenne, bizonyára nem lehetnének büszkék rá.
A szektás hívők általában csak olyan könyveket olvasnak, melyeket saját elöljáróik írtak.
Folyóirataikban csak a tagjaik közölhetnek cikkeket. A legtöbb szektában határozottan óvnak
más felekezetű hívők írásaitól, mert szerintük saját elöljáróikon kívül a keresztény világ az
apostoli idők óta nem látott más istenfélő embert! Ilyen hatalma van a szektásságnak az
emberek becsapására!
A szektás hívők kizárólag az ő csoportjuk tagjai által szerzett dalokat énekelnek, az énekes
füzeteikben csak ilyenek szerepelnek. Szerintük más dicsőítő dalok veszélyesek, mert nem jó
szellem van bennük!

(1) Róm 6:14 Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.
(2) 1Pét 5:5b mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.

A szekták így mesterséges védőburokban őrzik tagjaikat, teljes tudatlanságban tartva őket
mindarról, amit Isten tett más istenfélő embereken keresztül az elmúlt évszázadokban, vagy
amit éppen az ő napjaikban a többi keresztény gyülekezetben cselekszik.
Ha valaki elszigetelten él más istenfélő keresztényektől, könnyen elvesztheti valóságérzékét,
és lassan az önámítás és önhittség álomvilágába kerül."

Ha hasonlóságot találsz a vallásod és e leírtak között, akkor bizony szektába kerültél. Ha szeretnél kikerülni onnan, olvass tovább itt vagy a megadott források oldalain. Nehéz út előtt állsz, de az út nem lehetetlen. Többeknek sikerült kijönni, minimális sérülésekkel, köztük nekem is. Akiknek nem volt ilyen segítsége, mint ez az oldal is, sokkal nehezebben sikerült önerőből feldolgozniuk a traumát ami érte őket és az elkülönüléssel járó nehézségeket. Soha ne dönts elhamarkodottan, mindig olvass, informálódj előbb. Erőt és kitartást kívánok mindehhez.

Forrás:

 http://www.hajnalcsillag.net/forum/index.php?topic=6375.0

Kilépés egy abuzív közösségből

Szeretném ezt is megosztani veled. Ez az írás sem kifejezetten a Tanúkról szól, mégis aki kiszeretne jönni onnan, láthatja mennyi vallás van, ami rátelepszik az ember életére és uralni akarja azt. Amelyik vallás pedig így viseltetik a tagja iránt, nyugodtan nevezhető szektának, abuzív közösségnek.


"Ken Blue szerint a hiba, amit az áldozatok elkövetnek nem az, hogy túl korán távoznak, és nem próbálják megváltoztatni a közösséget, hanem az, hogy túl sokáig maradnak. Minél tovább marad valaki, annál nehezebb otthagyni.


Egy olyan valakinek, aki sosem volt tagja egy kultikus tulajdonságokat hordozó gyülekezetnek, egyszerűnek tűnik egy abuzív közösség elhagyása: „lelépsz és kész”. Miért nehéz ez mégis?



1. A legtöbb tagnak a közösségben van minden barátja, sőt, sok esetben a családja. Van, akinek a munkahelye is. Nehéz kisétálni a kapcsolatokból, még ha azok károsak is. Egy közösséget elhagyni sajnos azt is jelentheti, hogy kisétálni az összes kapcsolatból, és szakítani mindazzal, amit az egyén felépített az életeként. Oda hordott már annyi időt, annyi pénzt, minden álmát, a bizalmát. Odavitte talán a családját.


2. A hívő hosszú ideje asszociálta a fejében Istent a gyülekezettel és e tudatos vagy éppen tudatalatti minta szerint érez. Ki az a hívő, aki el akarná hagyni Istent vagy hátat fordítani neki? A hívőnek „elhagyni az gyülekezetet” egyenlő azzal, hogy lázadni Isten ellen, és hűtlen lenni hozzá. Uralkodik benne az érzés, hogy ha kilép a gyülekezetből, Isten leveszi az áldását az életéről és valami szörnyűség, katasztrófa fog bekövetkezni az életében. Talán csődbe megy az üzlete, meghal a gyermeke, tönkremegy a házassága. Néha legendák is keringenek azokról, akik kiléptek a gyülekezetből. Szájról szájra terjednek a mesék róluk, hogyan járták meg, mennyire szerencsétlenné sikeredett a sorsuk és mennyire romlottak és Istentől eltávolodottak lettek. Az a paranoia, hogy a gonosz karmai közé kerül az, aki kilép a biztonságos egyházból, benntartja a hívőt.


3. A hívő azt tartja Istennek tetsző dolognak, ha egyszerűen megbocsájtja azt, ami nem tetszik neki, Isten elé viszi, ott leteszi, és hallgat a közösségen belül róla, hogy ne ártson az egész csoportnak a saját nyűgjeivel. Elvégre „nincs tökéletes gyülekezet”. Másrészt már megszokta, valósággal beleivódott a tudatába az alapérzés, hogy ha van valami probléma, az csakis őbenne lehet, vagy a hozzáállásában.


4. A távozási szándék vagy akár csak egy problémára való figyelmeztetés is, legtöbb esetben megaláztatással jár.


Azok a tagok, akik mégis kezdik megkérdőjelezni a toxikus hitet, vagy rámutatnak a közösség működésének problémájára, arra ébrednek, hogy maguk váltak problémává.


A felszólalók többsége általában először megpróbálja megbeszélni a problémákat. Reménykednek abban, hogy sikerül a rendszeren változtatniuk. Vannak, akik azzal az abuzív rendszereket és családokat jellemző szabállyal találkoznak, hogy „ne beszélj”. Ha valaki mindezek ellenére mégis beszél vagy tovább lázad, akkor hirtelen előkerülnek a bűnei, terítékre is tehetik azokat. Lelki zsarolások, megfélemlítési kísérletek bibliai igeversekkel, gyülekezeti fegyelmi eljárások (szolgálatoktól és tevékenységektől, valamint sákramentumoktól való eltiltás) pletykák kezdik kísérni őt. Kijelentik róla, hogy „kritikus lelkületű” és ennyi elég a többi csoporttagnak, hogy ezek a felcímkézések mozgósítsák őket a lázadótól való elkülönülésre vagy épp a szembeszállásra.


Abban az esetben ha a lázadó felfedné a csoport problémáit a külvilág előtt is, a csoport hamar hitelteleníti, és nemcsak bűnei, de még érzelmi és mentális egészsége is megkérdőjeleződhet. A vezetők felhívják a közösséget egységre, ami bizonyos csoportokban azt is jelentheti, hogy távolságot kell tartani a lázadótól. Hozzáteszik: „amíg meg nem tér”, „az ő javára”, „a gyülekezet védelmére”, „Isten dicsőségének megvédésére”.


A „ne beszélj”-szabályt alkalmazó közösségekben meg sem beszélheti a közösség az ügyet, hanem a lelkészhez vagy a vezetőséghez jön be minden információ mindenhonnan és onnan is megy ki minden irányba. A tagok közt legfeljebb csak suttogások, pletykák által terjed, hogy XY-t megszállta az ördög, Absolonnak (vagy ha nő, akkor Jézabelnek) nevezik, és az ördögi szándéka nem más, mint hogy szétszakítsa Isten népét, akit Ő összegyűjtött. A pulpitusról is elhangzanak a Jézabelről szóló prédikációk, és bár nevén nem nevezik a bűnöst, mindenki tudja, hogy kiről van szó.


Ha valaki még ezek után sem tér meg, akkor kizárják a közösségből. Az exkommunikálás nem egy érzelgős, szép búcsúztató. Van, ahol megátkozzák az illetőt, van, ahol átadják őt az ördögnek, van, ahol egyszerűen kizárják Isten országából, de minden esetben „hitetlen” „pogány” „istentelen” bélyegekkel illetik, és a gyülekezetben maradottaknak tilos vele bármilyen kapcsolatot fenntartani. Példaként használják arra, hogy „milyenek ne legyenek”. Megtörténhet, hogy az utcán sem köszöntik majd őt, leprásként néznek rá, és nem ritka eset, hogy a bennmaradó családtagoktól is el kell szakadni, mert azok többé nem beszélnek vele, vagy ha igen is, lenézik.


Egy olyan közösségben, ahol az egyén valamikor hűségfogadalmat tett és nyilatkozatot írt alá, a kilépés nem történik meg azzal, hogy bejelenti: „távozom”. Illetve bejelentheti, de végül olyan kicsengése és kimenetele lesz a lépésnek, hogy nem ő lép ki, hanem maga a közösség vezetősége exkommunikálja őt a bűnei miatt, amelyekből nem akar megtérni.


Annak az embernek, aki kilép egy káros közösségből, meg kell tanulnia élni. Ronald Enroth könyvében, amelyben a szerző rengeteg esetet elmesél, valós személynevekkel és gyülekezetnevekkel, álnevekkel is és névtelenekkel is, az egyik névtelen így jellemezte a kilépést: „Képzeld el, hogy a Disneylandben nősz fel, és minden, amit tudsz a világról az csak az ottani kultúra. Most képzeld el, hogy húsz év után először kilépsz a kapun az igazi világba. Ilyen az, amikor otthagyod őket.”


Sajnos az elhagyás ezzel nem ér véget. Ha valahol valaki sok időt töltött el, az onnan való kilépéskor sok mindent magával visz… Erről szólnak az Élet a lelki abúzus után és A gyógyulás című bejegyzések."



Szeretettel ajánlom mindkét bejegyzést lelketek nyugtatására.

Forrás: 

 http://keresztenylelkiabuzus.blogspot.ro/2013/01/kilepes-szervezetbol.html

Gyógyító gyülekezet, veszélyes közösség vagy destruktív szekta?

                         

Az alábbiakban egy nagyon híres és elismert kérdőív aktualizált és kiegészített magyar fordítását közlöm. Ez a kérdőív segít felismerni és megállapítani, hogy a gyülekezet, mellyel kapcsolatban vagy, egy gyógyító közösség-e, vagy pedig olyasmi, amely komoly veszélyeket hordoz magában.

Szellemi hatalommal való visszaélés - kérdőív

A kérdésekre az igen és a nem a teszt szempontjából a két értékelhető válasz.

1. A gyülekezetedben az információ-áramlás szigorú ellenőrzés alatt áll?

2. A nyilvános megszégyenítés a gyülekezet vezetői által rendszeresen használt eszköz?

3. A gyülekezet vezetői a feléjük irányuló kritikát és a megkérdőjelezést türelmetlenül fogadják? Esetleg negatív beszédnek vagy üldöztetésnek tekintik?

4. A gyülekezetedet elhagyókkal szemben általános ellenérzéseitek vannak? A gyülekezet vezetői inkább úgy kommunikálnak róluk, hogy "gond van velük", "különféle bűnök miatt mentek el" és "veszélyesek a lelki jóllétedre"?

5. Ha valaki egy olyan egyházért hagyja el a gyülekezetedet, amit a vezetők nem tekintenek "üdvözítőnek", akkor úgy veszik, mintha magát Istent hagyta volna el?

6. Félsz attól, hogy a gyülekezetedben figyelmen kívül hagyják, elutasítják, vagy megfeddnek érte, ha valamiről eltérő véleményed van?

7. A gyülekezeted inkább kontrolláló, mint támogató?

8. A vezetőid újra és újra emlékeztetnek arra, kié a gyülekezetben a (földi) hatalom?

9. Érzel nyomást a vezetők részéről, hogy ne firtasd, mások miért hagyták el a gyülekezetedet; vagy ha mégis kérdéseid vannak, csak bizonyos vezetőkhöz mehetsz oda feltenni őket (esetleg el is kell fogadnod az állásfoglalásukat)?

10. Gondosan ellenőrzik-e, milyen lelki kiadványokat nézel, hallgatsz, vagy olvasol?

11. Folyik-e egy kérlelhetetlen és állandó kampány, hogy a tevékenységeidet a gyülekezetedben végezd, megjelenj az összes találkozón (kivéve, ha rajtad kívülálló ok akadályozza)? Ha kihagysz tevékenységeket és alkalmakat, megkérdőjelezik-e a lelkiességedet vagy az elkötelezettségedet?

12. Fellelhető-e a gyülekezetedben az a mentalitás (még ha finoman, vagy rejtetten is), hogy ha a vezetőid elégedettek veled, akkor Isten is elégedett, ha viszont a vezetőid elégedetlenek veled, akkor Isten is elégedetlen?

13. A gyülekezetedben tapasztalsz-e törekvést arra nézve, hogy gyengüljenek a vér szerinti családi és rokoni kapcsolataid?

14. A gyülekezetedben a bűntudatkeltés és a szégyen az irányítás és ellenőrzés állandósult eszközei?

15. Ösztönözve vannak-e a gyülekezetedben a tagok arra (vagy legalábbis tipikusan megjelenik-e a gyülekezetedben ez a gyakorlat), hogy kémkedjenek egymás után, esetleg jelentést tegyenek egymás bűneiről a hiearchiában felettük álló vezetőknek?

16. A gyülekezetedben a hangulat félelemmel teli? Jelen van a félelem attól, hogy nem felelsz meg a szabályoknak, félelem az elutasítástól, vagy akár a nyilvános megaláztatástól?

17. A gyülekezetedben elmosódik a határ a magántitok és a nyitottság között? A tagoknak meg kell vallaniuk a legszemélyesebb, vagy a legkisebb bűneiket is, mert csak így állhatnak tiszta lelkiismerettel a vezetők előtt?

18. Amikor a gyülekezeteden belül szavaztok valamiről, a szavazás eredménye általában egyhangú? Furcsa és felzaklató, ha valaki nem a többséggel szavaz?

19. Ha valamit megkérdőjelezel, elítélnek-e a következő jelzők valamelyikével: suttogó, hátba támadó, rágalmazó, pletykáló, büszke és lázadó, elégedetlen és megosztó?

20. Nyilvánosan büntetik azokat, akik a vezetőktől eltérő véleményen vannak? Lerombolják a hírnevüket; burkolt, vagy konkrét megnyilvánulásokat tesznek a "bűneikről"? Megtörik a tagok ezen emberek felé való bizalmát a vezetők javára?

21. Van-e a gyülekezetedben egy rosszul értelmezett hűség a vezetők felé (mintha a vezető lenne maga Isten), ami bálványimádás?

22. Szólnak-e gyakran erőteljes, vagy akár durva prédikációk a bűnről, a hibáidról, érzed-e gyakran a prédikációk után, hogy nem vagy elég jó, többet kell teljesítened, jobban meg kell felelned, meg kell változnod?

23. Elhangzik-e újra és újra, hogy "tarts ki, vagy elkárhozol", "hallgass a vezetőidre", "engedelmeskedj a vezetőidnek", "vesd alá magad a vezetőidnek"?

24. A paranoia légköre uralkodik a gyülekezetedben? Félelem a kegyelemből való kieséstől, az önálló gondolkodástól, az íratlan szabályok megszegésétől, a vezetők egyértelmű elvárásaiban való elbukástól?

25. Te paranoiássá váltál ebben a gyülekezetben? Gondosan figyelsz minden szavadra, gesztusodra és cselekedeteidre, ha bizonyos emberek társaságában vagy, nehogy jelentsék a "hibáidat", vagy rád szálljanak?

26. A gyülekezetedben csend övezi a vezetés bűneit? A vezetés nehezen vállalja fel a saját hibáit és felelősségét?

27. A vezetők jogot formálnak arra, hogy agresszíven beleszóljanak az életedbe és a családod életébe, mintha jobban ismernének téged és a családodat, mint te magad?

Értékelés:

A ponthatár természetesen szubjektív (hiszen a kérdések nem "egyenlő súlyúak", és egy-egy kérdésre is lehet erőteljes és bizonytalan választ is adni), de azért egyfajta iránymutatásra elegendő lehet.

Ha az összes fenti kérdésre nem a válasz, akkor a vezetői hatalom megnyilvánulásai szempontjából a gyülekezeted teljesen egészségesnek tűnik. Úgy tűnik, hogy a vezetőid a tehetségüket nem uralkodásra, hanem szolgálatra használják.

1-8 igen válasz esetén a gyülekezeted az egészségtelen működés jeleit mutatja. A vezetőid talán már a személyes véleményüket is parancsolatként tanítják, ami számos veszélyt hordoz magában. Persze, az is lehet, hogy a helyzet éppen javul és korábban rosszabb volt, természetesen minden gyülekezet más és más, ezt csak a konkrét szituációban lévők tudják pontosan megítélni.

9-16 igen válasz esetén a gyülekezeted a vezetés szempontjából nagyon egészségtelen, és már erőteljesen fennáll a lehetősége, hogy a vezetési stílus sokaknak komoly mentális sérüléseket okoz. Érdemes elgondolkozni rajta, hogy a "lemorzsolódás" százalékos mértéke mekkora szintet ölt ebben a gyülekezetben? Aki marad, miért teszi? Fél tőle, hogy ha a közösséget elhagyja, akkor Istent hagyja el? Esetleg itt van minden barátja és csapdába esett?

17-22 igen válasz esetén a gyülekezeted valójában feltételezhetően egy tekintélyelvű szekta, amelyben szinte mindenki (a vezetőket is beleértve) folyamatosan sérül mentálisan. Valószínűleg sokan betegek és különféle hangulatjavító gyógyszereket szednek, vagy szervi megbetegedéseik vannak. Talán vannak, akik a gyülekezet elhagyása után öngyilkosok lettek, vagy legalábbis megpróbálkoztak vele. Rendszeresek a gyülekezet előtti fenyítések és a kiközösítések. Ha ez a helyzet, a legjobb tanács, amit adhatunk, hogy hagyd el ezt a közösséget.

23-27 igen válasz esetén a gyülekezeted vezetői valószínűleg nyíltan vagy burkoltan alkotmánysértő módon bánnak veled. A személyes szabadságodat elveszítetted, folyamatos kontroll alatt állsz és ez az állapot a személyiségedben valószínűleg komoly károkat okoz. Az alapvető személyiségi szabadságjogaiddal (vélemény-nyilvánítás szabadsága, szólásszabadság, szabadon választott emberi kapcsolatok, szabad akarat) képtelen vagy élni, ha mégis megteszed, támadások kereszttüzébe kerülsz. A legjobb, amit tehetsz, hogy azonnal elhagyod ezt a közösséget - bármilyen régóta is vagy a tagja.

Amennyiben komolyan megsérültél egy vallási közösségben, egyfajta szellemi felépülés (spiritual recovery) válhat szükségessé. A későbbiekben ezzel a témával is foglalkozok majd.

Felhasznált szakirodalom:

http://szektaveszely.blogspot.hu/2013/10/gyogyito-gyulekezet-veszelyes-kozosseg.html

Spiritual abuse survey

Subtle power of spiritual abuse

Forrás:http://jehovatanui.blog.hu/2014/02/06/gyogyito_gyulekezet_veszelyes_kozosseg_vagy_destruktiv_szekta

A BITE-modell

Ahogyan a legelső bejegyzésemben írtam, először is segíteni szeretnék azoknak az embereknek, akik valamilyen szektába kerültek és szeretnének kijönni onnan. Ahhoz, hogy tisztuljon a kép, itt van ez az írás, amit már több blogon, honlapon megtaláltam és szeretnék veletek is megosztani. A leírtakban nem kell, hogy minden egyes pont megegyezzen azzal a vallással amiben benne vagy, de ha jó sokra rábólintasz, akkor nem árt résen lenned.

"A BITE-modellt Steve Hassan okleveles Mentálhigiénés tanácsadó és szektaszakértő állította össze. Az elsők közt volt, akik kidolgozták és művelték a kilépők tanácsadását (exit counseling) Három könyvet is szerzett a témában. Korábban maga is egy szektavezér volt.

A BITE-modellt a Releasing the Bonds: Empowering People to Think for Themselves című könyvének második fejezetében tárgyalja. Weboldala: http://www.freedomofmind.com/

A vallásos agykontroll négy alapvető összetevője:

Behaviour control

Information control

Thought control

Emotional control

A következőkben felsorolt jellemzők közül nem kell mindennek jelen lennie ahhoz, hogy rádöbbenjünk, súlyos lelki abúzusban van részünk. Az ilyen kontroll alatt élő embereknek megvan a saját lakásuk, kiváló munkahelyük, gyerekeik, és mégis képtelenek magukért gondolkodni és függetlenül cselekedni.

B – Magatartás-kontroll

1.      Az egyén fizikai valóságának szabályozása

a.       Hol, hogyan és kivel élnek és érintkeznek a tagok

b.      Az egyén milyen ruhákat, színeket, hajviseletet hordjon

c.       Az egyén milyen ételeket, italokat fogadjon el vagy utasítson vissza

d.      Mennyit aludjon

e.       Anyagi függőség

f.        Kevés vagy semennyi időt töltsön szórakozással, vakációzással

2.      A csoport összejövetelei és a bedoktrinálási időszak számára sok időt kérnek elkülöníteni

3.      Az egyén engedélyt kell kérjen a nagyobb döntések meghozatalánál.

4.      A vezetőknek tudniuk kell az egyén gondolatairól, érzéseiről, tevékenységeiről.

5.      Büntetés és jutalmazás (viselkedésváltoztatót technikák- pozitívak és negatívak)

6.      Az individualizmus elbátortalanítása, csoportgondolkodás

7.      Szigorú szabályok és rendelkezések

8.      Engedelmesség és függőség

I – Információ-kontroll

1.      Csalás használata

a.      szándékosan visszatartott információ

b.      az információ elferdítése az elfogadhatóság kedvéért

c.       nyílt hazugság

2.      A külső információforrások minimalizása, használatukról való lebeszélés

a.       könyvek, cikkek, újságok, magazinok, rádió, TV

b.      kritikák

c.       volt tagok

d.      Olyan elfoglaltságban tartani a tagokat, hogy nem marad idejük gondolkodni

3.      Az információ kompartmentalizációja; külső emberek vs. belső emberek doktrínája

a.      az információhoz nehezen lehet hozzáférni

b.      az információ változik különböző szintek és missziók keretében a piramison

c.       a vezetőség eldönti, hogy „kinek mit kell tudni”

4. A más tagok utáni kémkedés bátorítása

a. haverok párosítása-rendszer a kontrollálás és manipulálhatóság érdekében

b. a deviáns gondolatok, érzelmek és cselekedetek jelentése a vezetőségnek

5. A szervezet által létrehozott propaganda és információ túlságosan kiterjedt használata

a. újságok, magazinok, jegyzetek, audió és videó kazetták, stb.

b. a külső információforrások félreidézése, kontextusukból kiragadott megállapítások idézése

6. A vallomások etikátlan használata

a. információk a bűnről arra vannak használva, hogy töröljék az identitás határait

b. múltbeli bűnöket arra használnak fel, hogy kontrolláljanak vagy manipuláljanak; nincs megbocsájtás vagy feloldozás

T – Gondolkodás-kontroll

1.      A csoport doktrínájának internalizálása, mint „Igazság”

a. térkép = valóság

b. fehér-fekete gondolkodás

c. gonosz vs. jó

d. mi vs. ők (külsők vs. belsők)

2.      „Megterhelt” nyelvezet elfogadása („előre meghatározott gondolatok kliséje” jellemzi) A szavakat mint eszközöket használjuk gondolkodáshoz. Ezek a”speciális” szavak inkább beszűkítik, mint tágítjuk a gondolkodást, a megértést. Úgy működnek, hogy az élmények komplexitását leredukálják elcsépelt, közhelyes hívószavakra.

3.      Csak a ”jó” és „helyes” gondolatok vannak bátorítva.

4. Gondolat-leállítási technikák (a negatív gondolatok leállításával lecsukják a „valóság megvizsgálását, és csak a „jó” gondolatokat engedélyezik); a kritikus gondolkodást, a racionális elemzést, az építő kritikát visszautasítják. A következő leállítási technikákkal:

a. tagadás, ésszerűsítés, indoklás, vágyakozó gondolkodás

b. egyházi éneklés

c. meditálás

d. imádkozás

e. ’”nyelveken” szólás

f. zümmögés vagy éneklés

5. Nincs kritikus kérdés a vezetőt, a doktrínát, vagy az egyházvezetést illetően, törvényesként van kezelve

E – Érzelmi-kontroll

1.      Az emberi érzelmek skálájának leszűkítése.

2.      A személy érezze azt, hogy ha van valamilyen problémája a közösséggel, akkor az ő hibája mindig, sosem a vezetőé vagy a csoporté.

3.      Érzés-leállítás (a 4. ponttal együtt) Mint a gondolat leállításnál itt is automatikus elnyomása vagy blokkolása azoknak az érzelmeknek, amelyek a csoport-identitásnak nem felelnek meg, mint pl. honvágy/depresszió/bosszú

4.      Túlzott bűntudat

a)      Identitásbeli bűntudat (nem él úgy, ahogy kellene, ahogy elvárt - család, múlt, kapcsolatok, érzelmek, gondolatok, tettek))

b)      Szociális bűntudat

c)      Múltbeli életért való bűntudat

5.      A félelem használata:

a)      A független gondolkodástól való félelem

b)      A „külvilágtól” való félelem

c)      Az üdvösség elveszítésétől való félelem

d)      A távozás esetén való megalázástól való félelem

e)      Az elutasítástól való félelem

f)        Az attól való félelem, hogy a csoporton kívül nem lehet az egyén boldog

6.      Érzelmi magaslatok és mélységek

7.      Bűnök rituális és nyilvános megvallása

8.      Fóbiákra való kiképzés: annak az irracionális félelemnek a beprogramozása, hogy valaha is megkérdőjelezni a vezetőt, vagy elhagyni a csoportot. Az így kontrollált ember nem tud elképzelni magának egy pozitív jövőt a csoporton kívül.

a.      nincs boldogság a csoporton kívül

b.      szörnyű következményei lesznek, ha elhagyod a csoportot: „pokol” „démoni megszállottság” „gyógyíthatatlan betegség” „balesetek” „öngyilkosság” „megzavarodás” „10.000 reinkarnáció” stb.

c.       A távozók megszégyenülése. Félelem, hogy elutasítják a barátok, kortársak, és a család.

d.      Senkinek sem lehet soha jogos indoka a távozásra. A csoport szempontjából akik elmennek azok: „gyengék”  „fegyelmezetlenek” „istentelenek” „világiak” „agymosottak”

Forrás:

 http://keresztenylelkiabuzus.blogspot.ro/2013/01/a-bite-modell.html

 http://jehovatanui.blog.hu/2013/09/26/elmekontroll-teszt